Aranyszalag 2018

2018. január 16. - MBTBD

Az Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) alapította 2013-ban. A tanúsítóvédjegy a rendkívüli minőséget és ízt jelzi. Az a meggyőződés áll mögötte, hogy a konyha a terroár művészete, ezért fontos a jó minőségű helyi alapanyag.

aranyszalag_sima_1_copy.jpg

Az Aranyszalag odaítélési folyamatában részt vesznek élvonalbeli szakácsok, szakemberek és fogyasztók. A hiteles minőségtanúsítás egyszerre védi a termelőt és a fogyasztót. Egyszerre tesz érdekeltté a minőség előállításában és annak megvásárlásában. Fontos cél az átláthatóság megteremtése, a minőség piacképességének erősítése.

Az aranyszalagos termék világosan megkülönböztethető kell legyen a piacon elérhető „tömegtermékektől”, ezért a tanúsítás fontos eleme az érzékszervi teszt, amelyben szakemberek és "átlagfogyasztók" is résztvesznek.

Az Aranyszalag független attól, hogy a termék visel-e más egyéb minősítést.

Az Aranyszalag Minőség tanúsítványt kapja 2018-ban

Heppenheimer tojás.

A Heppenheimer család tojótyúk-tartással foglalkozik, Baranya-megyében, Márokon. A tyúkok nappal szabadon kapirgálnak egy körbekerített, fás-ligetes területen, éjszaka istállóban pihennek. Takarmányuk a helyi gazdák termelte kukoricából és búzából, napraforgóból és más növényekből áll, az állatok évszakonként változó szükséglete szerint. A tartók nem használnak gyógyszert, tojást sárgító színezéket, szóját. A tojás ízbeli tulajdonságai meggyőzőek, száraztészták is készülnek belőle (csipetke, tarhonya, cérnametélt, csuszatészta).

Aranyszalagra javasolt termék

Sellyei fürj.

A szárnyas ízre meggyőző, jól szerepelt a vakteszten is, amelyen francia Label Rouge fürjekkel együtt kóstolták. További tesztelések lesznek annak megállapítására, hogy a termék tartósan hozza-e a színvonalat ízben és szárnyastartásban.

Felfüggesztett Aranyszalag

Az MGE idei csirketesztje igazolta a konyhafőnökök jelzését, mely szerint a Mastergood „tanyasi csirke” színvonala a néhány évvel ezelőttihez képest sokat esett, ízben és más tekintetben is. A kiskereskedelemben különböző korú és súlyú csirkéket értékesítenek, azonos csomagolásban (1,2-1,3 kg és 1,7-1,8 kg között). A hűtéssel/csomagolással is probléma van – jóval hamarabb romlik, mint a beregi, de még a szavatossági időn belül is gyakran állott a szaga. Az MGE 2017-ben felfüggesztette a "tanyasi csirkének" odaítélt Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet, az egyesület egy évig figyeli a terméket.

Aranyszalag 2016

Akasztói Szikiponty

Izmos húsú, kevéssé zsíros fajta, amúri vadpontyból és szarvasi fajtából tenyésztve. A genetikai előnyök azonban kizárólag megfelelő tartás mellett érvényesülnek: fontos a természeteshez hasonló életkörülmények biztosítása, tiszta víz, megfelelő halsűrűség, minimális takarmányozás, szikes talaj.

A takarmányozást jóval a vágás előtt leállítják, hogy tiszta átfolyó kútvízben fürdessék ki a halakat. A vágás a legkíméletesebb módszerrel zajlik, a hús gyors hűtés következtében 1 órán belül eléri a 2°C-os maghőmérsékletet. A ponty minősége meggyőzte a magyar konyhafőnököket; a Kulináris Örökség-díjas érsekcsanádi Rév csárdában is akasztói sziki pontyból készül a friss halászlé.

Aranyszalag 2015

Beregi csirke (Alemitta)
Hévér Tímea és Kerekes Attila legalább 84 napos, szabadon tartott, minimum 85%-ban gabonafélékkel takarmányozott, hagyományos genetikai állományú szárnyasai.

Aranyszalag 2014

Aranyszalag 2013

  • Tetrabbit: szabadtartású „relax” nyúl
    Jellemzői: különösen állatbarát és antibiotikum-mentes istállótartás; az állatok természetes takarmányon kívül kiegészítésként szénát, sárgarépát és almát kapnak; a tartás és húsfeldolgozás minden mozzanata követhető, folyamatosan ellenőrzött, és auditált. Nagyrészt exportra szállítanak, hazai éttermek a cégnél közvetlenül rendelhetnek.

  • Zselicvad: prémium jelzésű „extra” vadhús
    Zselici környezetből származó vadak húsa, változatos növénytársulásokon élő állatokból. A kisüzemi feldolgozás során állatazonosító révén végül minden húscsomagon visszakövethető a termelési folyamat a származási helyig, vagyis tudni lehet, hogy mikor született és mit evett az állat. „Extra” minősítéssel kerül forgalomba a 24 hónapnál fiatalabb állatból származó termék; csak éttermeknek szállítanak. Szinte egész évben elérhető: őz, szarvas, vaddisznó.

  • MasterGood: szabadtartású „tanyasi” csirke

  • A Brunner méhészet galagonyaméze
    A cég számos különleges terméke között az egyik legérdekesebb, és szinte minden évben hozzáférhető mézfajta a galagonyaméz. A méhészet a budai-pilisi régió karakteresen eltérő, változatos mikroklímáiból, „romlatlan” környezetekből gyűjti, és kíméletes technológiával állítja elő különleges terroár-mézeit. A NÉBIH vizsgálatai szerint ezek teljesen antibiotikum-mentesek, ami a mai világban rendkívüli gondosságot feltételez.

  • Molnár János: kecskesajtok
    Molnár János a Magyar Gasztronómiai Egyesület országos kecskesajttesztjének első három helyét szerezte meg kisüzemi kecskesajtjaival. Gúla alakú, nemes penészes és faszenes friss sajtja 6–16 napos korában van a csúcsponton. A Salon, a Borkonyha, a Kistücsök, a Mandula, a Laci?Pecsenye!, a Pajta és a Zona étterem rendeli rendszeresen termékeit, az üzletek közül az All-In Delicates, a Baldaszti’s és a Sarki Fűszeres tartja őket.

  • Parajdi étkezési só
    A „Székelyföld fehér aranya” néven is emlegetett só 310 méter mélyről érkezik a felszínre, természetes állapotában kerül forgalomba. „Nincs hozzáadva, se elvéve belőle semmi.” Kézzel válogatott, frissen őrölt termék.

  • Rózsavölgyi Csokoládé
    A családi kisüzem saját maga készíti a csokoládét „babtól a tábláig”. Több táblájukkal és bonbonjukkal nyertek arany- és ezüstérmeket nemzetközi versenyeken. Termékeiket saját budapesti üzletükben és külföldön értékesítik.

  • A Kiss család bezdáni fűszerpaprikája
    A határon túli termelő paprikaőrleménye „Horgosi 2-es” és „Horgosi 6-os” elnevezésű érett paprikákból készül. Jellemzői: kézi szedés és szelektálás után négyhetes utóérlelés, kézi csumázás; kíméletes finomra őrlés; tiszta gyümölcsös-ásványos illat és érett-kerek íz. A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2012-es paprikatesztjének első helyezettje.

  • A Tarpa Kft. szatmári szilvalekvárja
    Helyi vadszilvából, a penyigei kékből készül, hagyományos módszerrel. A gyümölcsöt cukor hozzáadása nélkül, üstben melegítik, hosszan keverik, a végeredmény egy sötét, csaknem fekete színű, keményre főzött, de még kenhető, pasztaszerű lekvár. Sok kézi munkával előállított, természetes és egyedi, tájhoz, fajtához és hagyományos technológiához kötődő termék.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyargasztronomiaiegyesulet.blog.hu/api/trackback/id/tr3714224941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.